Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Virtuális séta a Templomban

„Én vagyok az út, az igazság, az élet.” 

„Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek.” 

„Én vagyok a világ világossága;

Aki engem követ nem jár sötétben,

Hanem övé lesz az élet világossága.” 

Jézus Krisztus 

Kép

        Kép Egyhajós, egyenes szentélyzáródású nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt toronnyal, szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Síkmennyezetes hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A szentélyben lefestett freskók találhatóak. A falképek 1880-ban készültek. Az orgona 1892-ben készült, a Rieger testvérek munkája. 1759-ben restaurálta Fellner Jakab, Esterházy Miklós megbízásából. 1880-ban historizáló átépítés volt, építész: KépSchalhammer D. Homlokzataira ekkor került fel a historizáló támpilléres, kapubélletes vakolat architektúra. A kocsi egyházközség első írott nyoma 1325-ből származik, amely arról tudósít, hogy a község legmagasabb dombjára épült templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték. Vagyis már ekkor állt épület ezen a helyen, a régi templom valószínűleg Képromán stílusban épült. Minden bizonnyal a szentély a templom legrégebbi része, a templomok építését mindig a szentély felépítésével kezdték, ez volt a legfontosabb. S akkoriban az sem volt biztos, hogy be tudják fejezni az épületet, így kezdetben a legfontosab munkálatokat végezték el. KépEkkor  Paul Niger de Kwch (Kocsi Fekete Pál) volt Kocs földesura. Minden bizonnyal több átépítést is megélt az évszázadok során, ám ezekről nem maradt fenn írott emlék. Egy bánhidai oklevél arról ír, hogy a Győr egyházmegyei kocsi plébánost Istvánnak hívták. Egy 1401-es dokumentum pedig arról Képszámol be, hogy a kocsi Szent Mihály templom plébánosa a tatai apátság malomjoga ügyében tárgyalt. Az 1594-es török pusztítást a római katolikus templom valószínűleg túlélte, azonban a község elpusztult. 1614-ben a Kiskunságból érkező református telepesek a helyreállították a templomot s ott Képtartották istentiszteleteiket.   A következő építészettörténeti adat már a Fellneri átépítésről szól. 1748-ban renoválták barokk stílusban. Esterházy Miklós gróf a  tatai-gesztesi birtokok ura - ide tartozott Kocs is - bízta meg Fellner Jakabot - a tatai Esterházy kastély építészét - a templom felújításával.  A torony 1759-ben épült, szintén Fellner tervei alapján. 1880-ban  szintén felújították, ekkor már eklektikus stílusban. KépTovábbi stilisztikai átalakítások nem történetek, így a templom jelenleg a barokk és eklektika stílusjegyeit viseli magán. Múlt századi fotó a templom korábbi berendezéséről. Itt látható a régi barokk fából faragott szószék, padok, a  balusztrád – szentélykorlát, mely a Képszentélyt vette körbe. A szószék a sekrestye oldalán állt.  A szentély  felett kör alakú ablak volt, melyen besütött a nap. Az ablakot befalazták. Az ablak nyomai láthatóak a falfestés felett, kör alakban repedés van a falon. Láthatóak medalion freskók amelyeket egy 80-as évekbeli felújítás alkalmával festettek le. Itt láthatóak a körmeneti lámpák, melyek a kertben kerültek kiállításra. A templom eredeti Képberendezése eltűnt, régi bútorzatából már csak az oltár maradt meg eredeti állapotában. A plébániaház  pincéjéből  is előkerült egy oltár, amely korábban a templomban állt, valószínűleg mellékoltár lehetett. Jelenleg a plébániaházban Képberendezett kápolna oltára. Valamint előkerült egy imazsámoly a templom padlásáról, valamint régi körmeneti kereszt, és zászlótartók, ezeket szintén a Plébánia Múzeumban tekinthetik meg. A templom jelenlegi arculata magán hordozza a korábbi modernizációs  Képtörekvéseket. Számos szobor látható a templomban, az oltárszobrok is  eredetiek, az arhív fotón középen felfedezhető két alakot ábrázoló keresztet tartó szobrok ma is régi helyükön állnak. Érdekesség még a Lurdy-barlang a Mária szíve szoborral, mely a templom bejárata mellett egy kis mellékkápolnát alkot. Az 1880-ban készült mennyezetfreskók is láthatóak eredeti Képformájukban. Egy a szentélyben, és kettő a templomhajóban. A korábban lefestett medalion freskókat egy feltárás újra  elővarázsolhatja. Az 1892-ben a Rieger testvérek által készített orgona is eredeti helyén látható, jelenleg restaurálásra vár. A kettős márvány csigalépcsősor amelynek egyik lépcsősora a Képkarzatra vezet fel, míg a másik pontosan alatta   csavarodik, lefelé vezet, a járatot elfalazták. Ez az a lépcső, amely az alagútba vezet. Sajnos az alagút statikai állapotát nem ismerjük, s amíg pontos felmérésére nem kerül sor, addig nem látogatható, így a falazást Kép sem bontottuk ki. Az alagút pontos  hosszát, és mélységét még nem ismerjük, az biztos, hogy a plébániaház pincéjéhez vezet. Ám a pincénél is lefalazták a járatot. Érdekes adat még, amely nemrégiben derült ki, hogy a községben korábban egy építkezés során találtak egy márványkeretes boltívet a föld alatt, s egy beomlott  járatot. Sajnos kutatására nem került sor, mindenesetre  érdekes Kép feltevésekre ad okot. A templomra a továbbiakban számos kutatás vár, a freskók feltárásától kezdve az alapos történeti falkutatáson át, az alagút statikai felméréséig és feltárásáig. Jelenleg a tetőszerkezet is felújításra vár. A templom akusztikája kiváló, ezért a Plébánia Múzeum megnyitó ünnepségén a templomban tartottuk a Barokk Gyertyafény Koncertet, amelyet nagy siker koronázott, ezért szeretnénk hagyományt teremteni a komolyzenei koncertekből.  

  

Kép

  „A vallás gyertyafény, egy sokszínű lámpás mélyén. Bármelyik színen át is nézünk, a gyertya ott fénylik belül.”

Muhammad Naugib